CSERÉPVÁRALJA LÁTNIVALÓI
Cserépváralja a Bükkalja egyik völgyében fekvő szép panorámájú település, több egyedi értékes és érdekes látnivalót kínál. A falu határában, a Várhegy alján, Coburg herceg kastélyának uradalmából fennmaradt nyolcszög-alakú törökkori kút és kútház tekinthető meg. Szintén a várrom szomszédságában látható a copf stílusban épült, római katolikus kápolna. Építészeti ritkaságnak számít a modern, római katolikus templom, amelyből csak kettő van az országban (a másik Hollóházán található).
Túrázási lehetőségek:
A szép természeti környezet jó túrázási, kirándulási lehetőséget biztosít. A falu nevezetességeinek megtekintése mellett lehetőség van túrázásra, kirándulásra, Bükki Nemzeti Park területén, érintve Cserépváralja leglátványosabb természeti értékeit a kaptárköveket. A gyalogtúrát kedvelők felkereshetik a csodálatosan szép Alsó-, és Felső-szorosokat és a Szurdok-völgyet.
Alsó-felsőszoros, Kővölgy
Kaptárkövek
Barlanglakásos tájház:
A Bükkalja településein egykor a barlanglakások általánosan fellelhetőek voltak. A laza, könnyen faragható vulkáni tufa az elmúlt századok során nemcsak pincék készítésére adott lehetőséget, hanem lakóhelyek kiképzésére is. A barlanglakások, pinceházak a szőlőbirtokkal is rendelkező jobbágy-paraszti réteg kezén voltak. Beosztásuk, tagolásuk lényegében a falu házainak beosztását követte. Csak a XX. században váltak ezek a településegységek a szegény otthonaivá.
A múzeumi célra helyreállított barlanglakásos tájházban pitvar-kéményalja, szoba, pince, istálló, takarmányos és lakószoba található. 1987-ben nyílt meg a látogatók előtt.
Modern római katolikus templom:
Cserépváralja mai Szent József templomát Csaba László építette 1959-1961 között. Ennek nagyobb léptékű mása Hollóházán épült 1965-1967 között.
Homlokzata nincs, a falusi kemencék kéményére emlékeztető vaskos fal, egyben harangláb is. A tető gerince nem középen húzódik, hanem átlósan, egyik sarokból a másikba. A szentély irányába nőnek a falak, minden vonal az oltár irányába húzza a tekintetet. Csak a szentély fala van bevakolva, a többi fal nyers, fugázott kő. Az egész templom mintegy a kereszténység őselemeinek bemutatása évszázados palócház keretében: betlehemi barlang, názáreti ácsműhely.
Cserépvár:
A község közvetlen határában, a Nádor-patak völgyében, a 291 méter magas Várhegy tetején találjuk az egykori vár romjait.
2004-ben kezdődtek területén a rendszeres ásatások, melynek eredményeként több értékes lelet is napvilágra került, illetve sikerült fontos adatokat nyerni az épületegyüttes alaprajzáról is.
Pályázat útján azóta is minden évben megismétlődik a Cserépvár romjainak feltárására irányuló régészeti munka. Jelenleg a vár felszínre került falainak konzerválásán dolgoznak.
A Cserép-vár a hagyomány szerint avar földvár helyén épült. Építési idejéről és építtetőjéről nincs írásos forrás. A kővárat valószínűleg az Ákos nemzetségbeli Ernye bán a XIII. század második felében emeltette.
Ákos Ernye az Ákos nemzetség Borsod vármegyei birtokos ágából származott, első alkalommal a muhi csatában szerepelt, ő mentette meg IV. Béla király életét, s ezért megkapta Diósgyőrt és környékét.
A török hódítók 1552-ben jelentek meg a környéken először, és bár Egert elfoglalniuk nem sikerült, környékén a kisebb várakat – így Cserépvárat is – feldúlták. Ezt követően sem szűntek meg az oszmán támadások, de tartósan csak 1596-ban vették birtokukba Cserépvárat, amikor Eger eleste után a vár parancsnoka, Bessini Mihály és őrsége gyáván megszökött és az üresen hagyott, addigra teljesen elavult kis várat a török kardcsapás nélkül elfoglalta. A törökök a vár ostroma előtt a községet is elpsztították.
A XVII. század végén megindult felszabadító háború során a császári csapatok ostrommal szabadították fel, felgyújtották a külső palánkot és annak leégése után a török védők 1687. október 30-án kapituláltak.
A súlyos károkat szenvedett erődítmény ezután – annak ellenére, hogy 1697-ben Butler János egri kapitány is szorgalmazta megerősítését, ingyenmunkát sürgetett ennek érdekében a vármegyénél – katonai jelentőségét teljességgel elveszítette.
A Rákóczi szabadságharc kezdetén a várat a kurucok foglalták el, de 1710-ben a császári csapatok kezére került. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején, illetve utána pusztult el.
1711-ben L’Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és omladozó köveiből a vár alatt kastélyt építtetett.
Kápolna:
A copfstílusú kápolnát 1788-ban építették – az egykori vár köveiből, akárcsak a kastélyt, amihez tartozott. A magas oromfalas, huszártornyos kis kápolna áll, de már nem működik.
