CSERÉPVÁRALJA LÁTNIVALÓI
Cserépváralja a Bükkalja egyik völgyében fekvő gyönyörű panorámájú aprófalu, mely egyedi, értékes és érdekes látnivalót kínál az idelátogatók számára. A falu határában, a Várhegy alján található a Coburg herceg kastélyának uradalmából fennmaradt nyolcszög-alakú törökkori kút és kútház.
Túrázási lehetőségek:
A páratlan szépségű természeti környezet kiváló túrázási és kirándulási lehetőséget biztosít. A falu nevezetességeinek megtekintése mellett mindenképp érdemes beiktatni egy túrát a Bükki Nemzeti Park erdőségeibe, feltétlenül érintve Cserépváralja leglátványosabb természeti értékeinek számító kaptárköveket. A gyalogtúra kedvelőinek érdemes továbbá felkeresnie az ország 20 legszebb hazai szurdokvölgye közé is beválasztott Alsó-, és Felső-szorosokat és a Szurdok-völgyet. Hiszen ahogy a Szállás.hu is fogalmaz érdemes felkeresnünk „a Bükkalja egyik leglátványosabb szorosát, ahol égbe magasodó kőtornyok között túrázhatunk.”
Alsó-felsőszoros, Kővölgy
Kaptárkövek
Modern római katolikus templom:
Cserépváralja mai Szent József templomát Csaba László építette 1959-1961 között. Ennek nagyobb léptékű mása található Hollóházán, ez 1965-1967 között épült.
Homlokzata nincs, a falusi kemencék kéményére emlékeztető vaskos fal, egyben harangláb is. A tető gerince nem középen húzódik, hanem átlósan, egyik sarokból a másikba. A szentély irányába nőnek a falak, minden vonal az oltár irányába húzza a tekintetet. Csak a szentély fala van bevakolva, a többi fal nyers, fugázott kő. Az egész templom mintegy a kereszténység őselemeinek bemutatása évszázados palócház keretében: betlehemi barlang, názáreti ácsműhely.
Cserépvár:
A község közvetlen határában, a Nádor-patak völgyében, a 291 méter magas Várhegy tetején találjuk az egykori vár romjait.
2004-ben kezdődtek területén a rendszeres ásatások, melynek eredményeként több értékes lelet is napvilágra került, mindemellett pedig sikerült fontos adatokat nyerni az épületegyüttes alaprajzáról is.
A régészeti ásatások azóta is minden évben folynak, ennek köszönhetően a vár falainak egy része már felszínre került. Jelenleg munkálatok célja a vár felszínre került falainak konzerválása.
A Cserép-vár a hagyomány szerint avar földvár helyén épült. Építési idejéről és építtetőjéről nincs írásos forrás. A kővárat valószínűleg az Ákos nemzetségbeli Ernye bán a XIII. század második felében emeltette.
Ákos Ernye az Ákos nemzetség Borsod vármegyei birtokos ágából származott, első alkalommal a muhi csatában szerepelt, ő mentette meg IV. Béla király életét, s ezért megkapta Diósgyőrt és környékét.
A török hódítók 1552-ben jelentek meg a környéken először, és bár Egert elfoglalniuk nem sikerült, környékén a kisebb várakat – így Cserépvárat is – feldúlták. Ezt követően sem szűntek meg az oszmán támadások, de tartósan csak 1596-ban vették birtokukba Cserépvárat, amikor Eger eleste után a vár parancsnoka, Bessini Mihály és őrsége gyáván megszökött és az üresen hagyott, addigra teljesen elavult kis várat a török kardcsapás nélkül elfoglalta. A törökök a vár ostroma előtt a községet is elpusztították.
A XVII. század végén megindult felszabadító háború során a császári csapatok ostrommal szabadították fel, felgyújtották a külső palánkot és annak leégése után a török védők 1687. október 30-án kapituláltak.
A súlyos károkat szenvedett erődítmény ezután – annak ellenére, hogy 1697-ben Butler János egri kapitány is szorgalmazta megerősítését és ingyenmunkát sürgetett ennek érdekében a vármegyénél – katonai jelentőségét teljességgel elveszítette.
A Rákóczi szabadságharc kezdetén a várat a kurucok foglalták el, de 1710-ben a császári csapatok kezére került. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején, illetve utána pusztult el.
1711-ben L’Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és omladozó köveiből a vár alatt kastélyt építtetett.
Kápolna:
A copfstílusú kápolnát 1788-ban építették – az egykori vár köveiből, akárcsak a kastélyt, amihez tartozott. A magas oromfalas, huszártornyos kis kápolna áll, de sajnálatos módon ma már nem működik.
Kaptárkövek
Cserépváraljai kaptárkövek hazánk legmonumentálisabb kaptárkövei 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze, Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn találhatóak. A nagy kaptárkő déli oldala szabályos kúpformájú, majd 10-13 méter magas, és 25 fülke található benne. Tőle keletre, kb. 25 méterre látható a kisebb kúp, amelyben 5 fülke helyezkedik el. Cserépváraljai kaptárkövek – más elnevezés szerint köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A legújabb kutatások több fülkekészítési periódust különböztetnek meg a IV-XIV. század között, ám régészetileg egyelőre csak későbbi időszak igazolt. A kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egyidőben jelentek meg, erre a korra utalnak a környezetükben feltárt cserépedény-maradványok is. Írásos forrás még nem került elő a kaptárkövekről, használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések, a nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal:
Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt. Ezt az álláspontot támasztja alá az, hogy egyes fülkékben valóban találtak méhviasz nyomokat, cáfolja viszont, hogy a fülkék tájolása sok esetben nem jó irányú, hátlapjuk pedig nem egyszer kifelé dől. Minden érv és ellenérv ellenére mégis innen származik a kaptárkő és kaptárfülke elnevezés.
Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe.
A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, melyre az elnevezésük is utal: Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány, Kőasszony, és néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak.
Cserépváralja határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. A kaptárkövek zöme kúpformájú, köztük impozáns méretűek is vannak. Talán a legismertebb a Mangó-tető déli oldalából kimagasló Nagykúp, amelyet az idősebb lakosok Ördögtorony néven is emlegetnek. A Mangó-oldal riolittufa mélyútja (Törökút vagy Nagy-kőkapu) alatt, meredek lejtőből emelkedik ki a 16,2 m magas tufakúp. A képződmény oldalán 25 db erősen elkopott fülke látható. A hegyoldalhoz alacsonyabb gerinccel, nyakkal kapcsolódó kúpkő csúcsába egy mélyedés van faragva, a szikla alatti völgy felé lejtő sziklafelszínbe pedig egy csatorna, valamint gödrök vannak vájva, melyekre az 1960-as Korek József vezette régészeti ásatás során találtak rá. Az ásatások nem hoztak igazán értékelhető eredményt. A kaptárkő előteréből két darab 11-12. századra datált edénytöredék (hullámvonalas kerámia) és egy karddarab (magasabb szintről pedig üvegdarab és egy kovácsoltvas mécstartó) került elő. Ezekből és a későbbi, szomolyai ásatások leleteiből azonban messzemenő következtetéseket vontak le a fülkék használatának idejére vonatkozóan, amit a 11. és 15. század közé helyeztek.
A Nagykúpot és a tőle keletre lévő ötfülkés, közvetlen környezetükkel együtt 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 1977 január 1-től a többi, csordás-völgyi és Karud környéki kaptárkővel együtt a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett részét képezik, ezért a jelzett turistautakról letérni tilos!
A Nagy-kúptól nem messze, a Csordás-völgy kicsiny, keleti mellékvölgyében szintén találunk kaptárköveket. Az öt sziklából álló csoport nyugati kúpja a legmonumentálisabb. Erősen hasadozott, gyorsan pusztuló felületén 16 db nagyméretű fülke sorakozik. A keleti, kisebb kúpon 6 db fülkét láthatunk. A Tardra vezető műúttól nyugatra nyíló Furgál-völgy északi oldalán mint hatalmas, kővé vált cápauszonyok sorakoznak a kúpalakú kaptárkövek. Az öt sziklán összesen 32 db fülke számolható össze.
Csordás-völgy sziklakúpja, A Mangó-tetőről kelet felé lehet leereszkedni a Kő-völgybe. Érdemes fölkeresni a Nagybábaszék északkeleti oldalán megbújó bizarr formájú kaptárkövet, melynek felső, délkeleti oldalán 7 db viszonylag jó állapotú fülke, alsó, északi égtáj felé néző falán pedig 5 db fülke van. Ősztől tavaszig a fák ágai közt jól látható innen a Kő-völgy túlsó oldalában lévő Köves-lápa nevű oldalvölgy két sziklatömbre tagolódó kaptárköve. A Karud délnyugati oldalában húzódó törésvonalakkal alaposan átjárt sziklakibúváson összesen 11 fülke látható. A Kő-völgy Felső-szoros nevű részének bejáratától keletre a Szaduszka nevű hegytető déli lejtőjén bújik meg a Koldustaszító kaptárköve. Az alacsony tufapad délkeleti oldalába 6 fülkét faragtak.
Amennyiben nem csak pihenésre vágyik, de szeretné a környék településeit is bejárni a következőket ajánljuk:
Mezőkövesd: 24 km-re található a “matyó főváros” ahol kiváló célpont lehet a túristák számára a Matyó Múzeum, a Kis Jankó Bori Emlékház vagy a méltán híres Zsóry-fürdő. A város honlapjának elérhetősége >>
Eger: Szintén 24 km-re található a hevesi megyeszékhely, amelyet úgy gondolom, nem kell különösebben bemutatnom, Olyan csodás látnivalók várják az ide érkező turistákat, mint az Egri vár, Minaret, Gárdonyi- ház, Egri fürdő mindemellett pedig a város magával ragadó jellegzetességei, sétálóutcái és hangulata. A város honlapjának elérhetősége >>
Bogács: 6 km-re található fürdőhelyéről és pincesoráról elhíresült település. A mozgás szerelmeseinek akár gyalogtúrával is megközelíthető (30 perc) de akik nem szeretnének megizzadni azok gépkocsijukat is használhatják (10 perc). A település honlapjának elérhetősége >>
Cserépfalu: 4 km-re lévő szomszéd településen található a subalyuki ősember barlang, Hór-völgy, Ódor vár, illetve érdemes egy pillantást vetni a Lovardára is. A település honlapjának elérhetősége >>
Gyakorlott természetjáróknak Kács települését ajánljuk. A település honlapjának elérhetősége >>